24 cél, egy csapat, egy hosszú nap – így zajlott a Vallum 3D örömíjász versenye 2026. szeptember 12. – egy nap, amikor nemcsak a vesszők repültek, hanem a munka is pörgött rendesen.
Szombaton egyszerre két szerepben is részt vettem a Dunaföldvári Vallum Íjász Egyesület 3D örömíjász versenyén: segítőként és versenyzőként. Bár a versenyzők számára a rajt reggelén kezdődött az igazi izgalom, nekünk már jóval korábban elindult a nap. Már pénteken elkezdődött Péntek este a csapat több tagjával összepakoltuk a versenyhez szükséges felszerelést: a 3D-s célokat, sátrakat, padokat és minden egyebet, amire másnap szükségünk lehetett. Az utánfutók megteltek, hogy szombat hajnalban már csak irány a pálya! A helyszín Földvár után, a 100. kilométerkő környékén található erdős terület volt. Mire igazán felébredtünk volna, már pakoltunk is.

Az egész csapat együtt dolgozott: célok a helyükre, sátrak felállítva, a tábor kialakítva, a szükséges felszerelések előkészítve. Mire megérkeztek az első versenyzők, mind a 24 cél a helyén állt, a tábor készen várta őket, és a reggeli is elkészült. 24 cél – 1,5–2 kilométernyi kihívás A versenyzőkre egy körülbelül 1,5–2 kilométeres, erdei pálya várt, amelyen összesen 24 3D-s állatcélt helyeztünk el. A feladat egyszerűnek tűnt: két vessző, egy cél, és minél pontosabb lövés. Azoknál a céloknál, ahol két állat szerepelt, egy-egy vessző jutott mindkét célra. A pontozás sem bonyolította túl a dolgot: 10, 8 és 5 pontos találatok, illetve a majdnem-nullás lövések döntötték el, ki mennyire tudott pontosan bánni az íjával. Persze egy 3D pályán nem csak a pontszám számít. Az erdő, a terep, a távolságok és a célok elhelyezése mind-mind tartogatott meglepetéseket. Igyekeztünk olyan pályát kialakítani, amelyben minden induló megtalálhatta a maga kihívását. Tradi, vadászreflex, barebow, csigás íj és számszeríj – többféle kategóriában mérettették meg magukat a résztvevők. Anyukám biztosan csuklott…

A pályaépítésből én is kivettem a részem. Utólag belegondolva lehet, hogy anyukám néha sűrűn csuklott, miközben kiraktuk a célokat – legalább egyről biztosan tudom!

De az eddigi visszajelzések alapján úgy tűnik, megérte a sok munka. A résztvevők többsége jól érezte magát, és talán ez az egyik legfontosabb visszajelzés egy ilyen rendezvény után. Hiszen egy örömíjász verseny nem csak arról szól, hogy ki hány pontot lő. Ugyanilyen fontos a közös élmény, a jó hangulat, a találkozások és az, hogy egy fárasztó nap végén mindenki élményekkel térjen haza. A verseny után sem állt meg az élet A pálya teljesítése után finom ebéd várta a résztvevőket, majd következett az eredményhirdetés. A versenyzők lassan elindultak hazafelé – nekünk viszont még hátravolt a nap második fele. A 24 cél nem pakolja el magát.

Szerencsére a csapat ezen a téren is nagyon jól működött. Alig két óra alatt mindent összepakoltunk, felraktunk az utánfutókra, majd visszaszállítottuk a telephelyre. Hosszú és fárasztó nap volt, de közben végig érezni lehetett, hogy egy összeszokott, lelkes csapat dolgozik együtt. Mindenki kivette a részét a munkából, és mindenki rendesen odatette magát. És közben én is lőttem A nap végén versenyzőként is értékelhettem a saját teljesítményemet. Magamhoz képest nem ment rosszul, bár a hajnali kelés, a kevés alvás, a pályaépítés és az egész napos pörgés azért rendesen kivett belőlem. Ráadásul még mindig hajlamos vagyok néha elkapkodni a lövéseket – így azért maradt még néhány pont a pályán.
De hát ezért is járunk versenyekre: tanulni, tapasztalatot gyűjteni, és legközelebb egy kicsit jobban csinálni. Az első Vallum-versenyem Ez volt az első versenyem a Vallum Íjász Egyesület színeiben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhagytam volna az Újvárosi csapatot – továbbra is mindkét egyesületnek tagja vagyok. Az elmúlt időszakban a Vallumnál rengeteg régi ismerőssel találkoztam újra, és sok új ismeretséget is szereztem. Most pedig már azt is megtapasztalhattam, milyen érzés nemcsak résztvevőként megérkezni egy versenyre, hanem a szervező csapat részeként dolgozni azért, hogy mások jól érezzék magukat. És azt kell mondanom: nagyon jó érzés volt ennek a csapatnak a része lenni. A nap hosszú volt. Fárasztó volt. Korán kezdődött, és későn ért véget. De megérte. Mert a végén nemcsak 24 cél került vissza a helyére, hanem egy újabb közös élménnyel is gazdagabb lett a csapat. Köszönjük mindenkinek, aki eljött, velünk töltötte ezt a napot, és hozzájárult ahhoz, hogy a Vallum 3D örömíjász versenye ilyen jó hangulatban teljen! Találkozunk a következő versenyen!

Legutóbbi hozzászólások